Ismerd meg az athéni Akropolisz lenyűgöző építészeti remekeit – a Parthenóntól az Erechtheionon át a Dionüszosz Színházig. Minden épület az ókori görög civilizáció páratlan szellemi és művészeti örökségét tükrözi.
Jegyvásárlás
Az athéni Akropolisz nem csupán egyetlen épület, hanem egy monumentális szentélyegyüttes, amely az ókori Görögország legkiemelkedőbb építészeti alkotásait foglalja magában. A 156 méter magas sziklaplatón elhelyezkedő templomok, kapuk és színházak az i. e. 5. század aranykorának köszönhetik jelenlegi formájukat, amikor Periklész vezetésével Athén a nyugati civilizáció szellemi központjává vált.
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az Akropolisz minden jelentős épületét és emlékművét, hogy látogatásod során teljes képet kapj erről a világörökségi helyszínről. Ha szeretnéd megtekinteni az összes említett helyszínt, érdemes a kombinált jegyet választanod, amely több régészeti területre is belépést biztosít.
A Parthenón az Akropolisz koronázó ékköve és egyben az egész ókori görög építészet legismertebb alkotása. Az i. e. 447 és 432 között épült Iktinosz és Kallikratész építészek tervei alapján, Periklész megbízásából. A templomot Athéna Parthenosz – a szűz Athéna – tiszteletére emelték, és eredetileg a híres szobrász, Pheidias által készített, közel 12 méter magas, arannyal és elefántcsonttal borított Athéna-szobrot rejtette.
Az épület a dór oszloprend legtökéletesebb megvalósításának számít. Nyolc oszlop áll a homlokzaton és tizenhét az oldalfalak mentén, összesen 46 külső oszloppal. A Parthenón mesterei apró optikai korrekciókat alkalmaztak – az oszlopok enyhén dőlnek befelé, a lépcsők ívesen hajlanak – hogy az emberi szem számára tökéletesen egyenesnek tűnjön az egész szerkezet. Ezek az entaszisz-korrekciók a görög matematika és esztétika csúcsteljesítményei.
A dombormű-díszítések az athéni nép történelmét és hitvilágát ábrázolták. A keleti oromzaton Athéna születése, a nyugatin Athéna és Poszeidón vetélkedése látható. A fríz a panathénaiai ünnepi menet jeleneteit örökíti meg. Az eredeti szobrok egy része ma az Akropolisz Múzeumban tekinthető meg.
Az Erechtheion az Akropolisz északi részén áll, és az i. e. 421 és 406 között épült. Ez a templom a görög ión oszloprend kifinomult példája, és egyedülálló abban, hogy több kultuszt egyesít egyetlen épületben. A hagyomány szerint ezen a helyen zajlott le Athéna és Poszeidón legendás vetélkedése Athén feletti uralomért – Poszeidón háromágú szigonyával sós vizet fakasztott a sziklából, Athéna pedig olajfát sarjasztott.
Az épület leghíresebb eleme a Kariatidák Csarnoka (Törzsportikusz), ahol hat elegáns női szobor szolgál oszlopként. Ezek a kariatidák az ókori szobrászat remekművei, amelyek egyszerre töltik be a teherhordó és a díszítő funkciót. Az eredetiek közül öt ma az Akropolisz Múzeumban található, egy pedig a londoni British Museumban. A helyszínen hű másolatok állnak.
Az Erechtheion bonyolult alaprajza a domborzati viszonyoknak és a több kultuszhely egyesítésének köszönhető. A templomban helyet kapott Athéna Poliasz (a város védőistennőjének) ősi, fából faragott szobra, valamint Erechtheus király és Kekropsz király emléke is. Ez az összetettség teszi az Erechtheiont az ókori görög vallási építészet egyik legérdekesebb alkotásává.
A Propülaia az Akropolisz nyugati oldalán álló hatalmas kapuépület, amely az i. e. 437 és 432 között épült Mnésziklész építész tervei szerint. Ez volt a szent terület ünnepélyes bejárata, és minden látogatónak ezen az épületen kellett áthaladnia, mielőtt megpillanthatta a Parthenónt.
Az építmény a dór és ión oszloprend egyedülálló kombinációját mutatja. A központi átjáró mindkét oldalán hat-hat dór oszlop emelkedik, míg a belső részen karcsú ión oszlopok sorakoznak. Az északi szárnyban volt az úgynevezett Pinakothéka, az ókori világ egyik első képtára, ahol festményeket és votív ajándékokat állítottak ki.
A Propülaia méretei és kidolgozottsága egyértelműen jelzi, hogy az athéniak milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak az Akropoliszra való belépés szertartásos élményének. Ma ez az épület az első jelentős látnivaló, amivel a látogatók találkoznak, miután átlépik a Beulé-kaput.
Az Athéna Niké Templom a Propülaia mellett, az Akropolisz délnyugati bástyáján áll. Az i. e. 420 körül épült, és Athénát mint a győzelem istennőjét (Niké) ünnepli. Ez az Akropolisz legkisebb temploma, mégis kiemelkedő művészi értéket képvisel.
A kis méretű, ión stílusú épület négy-négy oszloppal rendelkezik elöl és hátul (amphiprosztylos elrendezés). A frízen a plataeai csata és más görög-perzsa háborúk jelenetei láthatók, amelyek Athén katonai dicsőségét hirdették. A mellvéd reliefjeinek legismertebb darabja a „Szandálját megkötő Niké", amely ma az Akropolisz Múzeumban látható.
A hagyomány szerint az athéniak szándékosan szárnyak nélkül ábrázolták Nikét ebben a templomban (Apterosz Niké – „szárnyatlan győzelem"), hogy a győzelem soha ne repülhessen el Athénből. Ez a templom kiváló példája annak, hogyan fonódott össze a vallás, politika és művészet az ókori Athénban.
Az Akropolisz déli lejtőjén található Dionüszosz Színháza az európai színháztörténet bölcsője. Itt született meg az i. e. 5. században a görög tragédia és komédia műfaja, és itt mutatták be először Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész és Arisztophanész időtálló remekműveit.
A színház eredetileg fából épült, majd az i. e. 4. században kőbe építették át. Befogadóképessége körülbelül 17 000 néző volt, és a nézőtér a domboldal természetes lejtését használta ki. Az első sorban 67 díszesen faragott márvány trónszék állt, amelyek a papoknak és a tisztviselőknek voltak fenntartva. A központi, legdíszesebb széket Dionüszosz papja foglalta el.
A színház a Nagy Dionüszia ünnepség központi helyszíne volt, ahol évente drámai versenyeket rendeztek. Az előadások nemcsak szórakozást nyújtottak, hanem vallási és közösségi funkciót is betöltöttek. A kombinált jeggyel ennek a színháznak a területe is meglátogatható.
A Héródész Attikusz Odeiont i. sz. 161-ben építtette a gazdag görög-római mecénás, Héródész Attikusz, elhunyt felesége, Regilla emlékére. Ez a római kori kőszínház az Akropolisz délnyugati lejtőjén helyezkedik el, és lenyűgöző állapotban maradt fenn az évszázadok során.
Az Odeion eredeti formájában cédrusfa tetővel rendelkezett, amely az egész nézőteret fedte, és kiváló akusztikát biztosított. Befogadóképessége mintegy 5 000 néző, és az ülőhelyek félkör alakban emelkednek a színpad körül. A háromszintes homlokzat eredeti burkolata pentelikon márványból készült.
Napjainkban az Odeion aktív kulturális helyszínként működik. Nyaranta az Athéni Fesztivál keretében világszínvonalú koncerteket, operaelőadásokat és színházi produkciókat rendeznek itt. Az épület belső tere csak rendezvények alkalmával látogatható, de az Akropoliszról és a környező sétányról csodálatos kilátás nyílik rá.
Az Akropoliszon és közvetlen környezetében számos további építészeti emlék is megtalálható, amelyek kiegészítik a fő látványosságok élményét:
Érdemes időt szánni ezekre a kevésbé ismert helyszínekre is, mert árnyaltabb képet adnak az Akropolisz több ezer éves történetéről és vallási funkciójáról.
Az Akropolisz épületeinek alapos megtekintéséhez legalább 2-3 órát érdemes szánni. A Parthenón, az Erechtheion és a Propülaia a sziklaplatón található, míg a színházak a déli lejtőn helyezkednek el. Kényelmes cipő viselése erősen ajánlott, mivel a terep egyenetlen és a márványlépcsők csúszósak lehetnek.
Nézd meg az aktuális jegyárakat, szezonális kedvezményeket és az ingyenes belépés lehetőségeit.
Egy jeggyel látogathatsz több régészeti helyszínt, beleértve a Dionüszosz Színházat és az Athéni Agorát is.
Az Akropolisz Múzeumban megtekinthetők az eredeti kariatidák, fríztöredékek és más pótolhatatlan leletek.
Kedvezményes belépő EU-s állampolgárok és diákok számára, akik 25 évnél fiatalabbak.
Válogass a különböző jegytípusok között, és tervezd meg látogatásodat az ókori világ egyik legcsodálatosabb helyszínére.